A hallás

Teljesen természetesnek vesszük, hogy képesek vagyunk érzékelni bizonyos környezeti zajokat. Pedig ez egyáltalán nem természetes, hiszen vannak olyan állatok, melyek nem képesek a hangok befogadására. Mégis, hogyan működik a hallás? Hogyan jön létre a hang?

A hallást más néven auditív vagy akusztikus érzékelésnek is nevezzük. Bizonyos élőlények érzékszerveit a környezet rezgései stimulálnak, így jön létre a hallás. A rezgéseket egy bizonyos közeg közvetíti, ez általában a levegő vagy a víz, de lehet a talaj is. Csak azt nevezzük hallásnak, amikor közvetlenül a hallószervek érzékelik a hangokat. (Előfordulhat olyan eset is, amikor a hangrezgések a tapintószerveket stimulálják, esetleg az is, hogy rezonancia alakul ki a hang és bizonyos testrészek között. - infrahangok érzékelése vagy hasfalon érezhető rezgés)

Az ember úgy, mint a hozzá hasonló emlősök, irányhallásra képes. Ez azt jelenti, hogy mindkét fülbe kerülnek hangok, de azoknak az ereje eltérő és késedelmi idejük is különböző. Az irányhallás ezeknek a különbségeknek az összehasonlításán alapszik, ami az agyban zajlik le. Így vagyunk képesek követni a hangforrás irányát is. Az emlősök hallószerve a fül, ennek részei: a külső fül, a középfül és a belső fül, ami a halláson kívül az egyensúlyérzékelést is szolgálja. Hallásuknak nagy a spektrális felbontása, mivel a csiga sok érzéksejtet tartalmaz, amik különböző hangfrekvenciák érzékelésére képesek. Már a korai gerinceseknek is ilyen volt a hallásuk.
 

A hallás folyamata

A hangokat a fülkagyló felfogja, azok a hallójáratba jutnak, majd megrezegtetik a dobhártyát. A dobhártyáról a rezgést a hallócsontok veszik át. A dobhártya által közvetített rezgések hatására a hallócsontocskák rezegni kezdenek az ízületek jóvoltából, és a folyadékkal teli csigába továbbítják a rezgéseket. A végén a rezgések ingerületté alakulnak a csigában található Corti-féle szervben. Innen az idegi jeleket a hallóideg közvetíti az agy hallóközpontjába, ahol a hangok tudatos érzékletté lesznek.